Songficek

Néhány dalra írt szösszenet :) Rob/Ash

Dal: Sarah Barry Williams - She wants to be Mrs. Pattinson

Mindig erre vágytam… Most teljesült. Itt áll mellettem ő, akit mindennél jobban szeretek.
Lassú léptekkel megyek Felé, hosszú ruhám a földet súrolja. Körülöttünk fotósok ezrei, de nem érdekel. Csak Őt nézem.
Már ott áll az oltárnál, és mosolyog. Csak rám.
Odaértem mellé, bátorítóan rám mosolygott, bár éreztem rajta is a remegést.
A pap elkezdte a beszédet, de fel sem fogtam mit mond, csak azt tudtam, hogy ott állok. Mától senki, soha el nem választhat minket egymástól…
Aztán a pap feltette A Kérdést, mire Rob sietve egy határozott igennel válaszolt. Szemei ragyogtak a boldogságtól, ahogy rám nézett.
- Ashley Herbst, akarod-e férjedül az itt megjelent Robert Pattinsont?
- Igen! – mondtam kissé halkan, ám annál határozottabban.
Ránéztem. Ha lehet, még nagyobb és boldogabb volt a mosolya, mint az előbb.
A pap még mondott valamit, de csak az utolsó mondatot fogtam fel – persze, csak miután Rob megtette.
- Megcsókolhatja a menyasszonyt.
Még végig se mondta a mondatot, Rob máris utánam kapott, és boldog, szerelmes csókban forrtunk össze.
- Örökké… - suttogta, de úgy, hogy csak én halljam.
- Örökké – válaszoltam elhaló hangon, örömkönnyektől csillogó szemmel.

Dal: Bella’s Lullaby Remix

Ült a zongoránál és teljesen belemerülve a zenébe, játszott – pont úgy, mint mikor először játszott nekem. Már akkor teljesen elbűvölt, azt hittem, annál jobban már nem tud. S mégis… Minden egyes nap bebizonyítja, hogy lehetséges, hogy még jobban elbűvöljön.
A dal egy utolsó, szívfájdítóan hosszan kitartott hanggal lezárult, ő pedig kinyitotta a szemét és reménykedve rám nézett.
- Milyen volt? – kérdezte azzal az őrülten szexi félmosollyal.
- Ez… ez… - hirtelen nem tudtam mit mondhatnék. Azt, hogy jó? Nem, azt semmiképp. Ez a jótól nagyon messze volt. Olyan volt, mint az angyalok tánca, csak még csodálatosabb.
- Nem tetszett? – kérdezte és lehervadt a mosoly az arcáról. Majdnem elnevettem magam, de végül beértem egy kis mosollyal.
Ez ne tetszett volna? A szív hangja? Rob, normális vagy? – kiáltottam rá gondolatban, de szóban ezt mondtam:
- Tetszett, de ez nem jó szó rá. Amit csináltál, arra nincs kifejezés. Talán a gyönyörű, de az nem elég.
Elmosolyodott.
- A dal gyönyörű volt, te vagy az, akire nincs szó.
- Szemorvoshoz kéne menned, kisszívem – mondtam kicsit gúnyosan.
- Jelentem, voltam. Azt mondta, hogy tökéletesen jó a szemem. – Megint az a mosoly… Meg akarsz őrjíteni, Robert Pattinson?!
- Értem – forgattam a szememet. – Akkor esetleg az agyad? – vigyorogtam rá.
- Hát, látod, az lehetséges… - morfondírozott. – Ja, mégsem! Ez a betegség a szívre megy. – Még egy mosoly… Komolyan, kikészít… De imádom! – Akarod hallani a diagnózist?
- Aha.
- A betegség neve: szerelem.

Dal: New Moon fan song – Sarah Barry Williams

Megint nincs itt… Annyira utálom, mikor ilyen messze megy! Megint Európa… Egy hónapja ment el, és azóta hiányzik.
Hónap végén jön vissza.
Minden nap beszélünk, de ez mégsem ugyanaz. Míg ő keresztül-kasul utazza Európát, addig én itthon ülök és várom őt… És a közös gyerekünket.
Ezért is nem mehettem vele. Ő látástól-vakulásig interjút ad, fotózáson, sajtókonferencián van, addig én mit csinálnák? Más részről, nagyon megterhelő lenne nekem. Főleg most…
Azt mondta, bármi van, hívjam, ő jön – erről vajon tud a menedzsere is?
Persze nem hagyott egyedül – nem mert… Egyrészt félt engem, másrészt a babát. Hát persze… Ki merne rábízni bármit is Ashley Herbstre? A lányra, aki még Bella Swanen is túltesz bénaságban?
Pont ezért van velem Lizzy, Rob nővére. Kedves lány… Ha szabad ilyet mondanom, jobban kedvelem, mint a másik nővérét, Victoriát. Lizzy sokkal vidámabb és viccesebb, Vic valamivel komolyabb.
Újra körbenéztem a lakáson, majd felsóhajtottam. Soha nem gondoltam volna, hogy majd egyszer otthon fogok ülni, és csak arra várok, mikor jön majd a férjem – sőt, én nagyon sokáig úgy gondoltam, férjhez sem fogok menni.
De aztán jött Rob… És minden megváltozott.
Elmosolyodtam.
Majd meghallottam Rob hangját, az utolsó szavait hozzám, mielőtt elment.
- Ne aggódj, vissza fogok jönni!

Dal: Another now – Kate Alexa

- Nem… Ez nekem így nem megy. Sajnálom. – És egy utolsó csókot lehelt az ajkamra, majd elment.
Szavai még órákig visszhangzottak a fejemben, mire végre felfogtam, hogy mit is mondott. Ekkorra már a könnyek patakokban csorogtak végig az arcomon. Még mindig ugyanúgy álltam ott, ahogy akkor, mikor elment.
Könnyfátyolon át halványan láttam az ajtót. Azt, hogy nem nyílik ki, nem fog visszajönni. Elment örökre… Hát persze…
Hogy is gondolhattam volna, hogy Mr. Robert Tökéletes Pasi És Szupersztár Pattinson pont velem legyen?
Ettől függetlenül szerettem, és szeretni is fogom. Azok után, amik történtek velünk, kétségtelen, hogy Robert Pattinson a végzetem. Nem azért, mert szupersztár, nem azért, mert a Föld egyik legjobb pasija… Hanem azért, amilyen ember.
Csodálatos személyiség… Vicces, kedves, okos… Ezt még az sem tudta velem elfeledtetni, ami most történt.
„Ez nekem nem megy.” Hangja visszahangzott a fejemben, a szobában. Lábaim hirtelen felmondták a szolgálatot, és összeestem. Összekuporodtam a hideg padlón és sírtam.
Nem fog visszajönni, tudom.
A zokogástól már szinte alig kaptam levegőt, majd minden sötét lett…
Ezután egy időre minden kiesett, mintha nem is léteztem volna. Az első emlékem, hogy egy erős kar felemel, és egy meleg kéz végigsimít könnyáztatta arcomon.